Élvezem a laza napjaimat, sőt későn kelek, igaz nem fekszem le korán, mondja is lánykám, hogy dagadtak a szemeim. De hát a számítógép sok használata ezzel jár. Hétvégén ünnepeltünk, és nem kellett főznöm, pedig nem én voltam az egyedüli ünnepelt.  Csak keveset sütöttem és meglepinek is szántam,  sikerült is. Persze nem  csak torta volt, hanem sajtost is csináltam és el is fogyott már. Hát hiába is álltok sorba érte. És a fő atrakciót nem mutathatom meg, nem kaptam felhatalmazást, de amit én kaptam azt megmutathatom, íme. Istenien érezte magam hétvégén, és a hételejém sem kezdődött rosszul.

Emlékeztek a múltkori anyós ügyre, hát a testvérek összefogtak, és meglesz anyósom "kívánsága". Csak megjegyzem hallottam, hogy apukám megvan még.

Ja és koccintottam az egészségetekre nézzétek csak.  Persze meglepiből nem lehet hiány hát az is ért  a gyermekeim részéről nagy-nagy boldogság.

Aztán lejárt a vírusírtóm azzal kínlódtam, bár fiacskám segített, és mivel most csináltam egyedül a feltöltést-letöltést, írtást, indítást, hát nagyon büszke vagyok. Kicsit féltem másnap bekapcsolni a gépet, hátha csak arra az időre sikerült, de meg van még és mükszik is jól.

 Nos Ildikó nekem is csak amúgy sikerült a dolog, a sajátról az útbaigazítás után, úgy látszik nem nekem való az ilyen nagy fájl áttátele, de ne is törödj vele megtaláltalak. Valikát is megkerestem, legalábbis az utcájukat, Évikét is megtaláltam, aztán Verát már múltkor. A többi csajszikának nem tudom a címét, hát majd legközelebb kukksizok náluk is.

Mára ennyi,  legyen klassz hetetek, és nagyon vigyázzatok magatokra, a betegek gyógyulgassanak, a melózni kénytelenek meg ne eröltessék meg magukat túlságosan.